2005. február 21., hétfő

Én bolond, még ébredek úgy, hogy hinni tudjak abban, hogy nagy dolgokat viszek majd véghez.(Bár kis formátumban) Egy másik napon meg arra eszmélek, hogy engem visznek a kis dolgok a vég felé. Végtelen menetelés. Vagy elszegődök valaki mellé, mélységes méla csendnek, és szépségem titkos lesz. Én sem fogok tudni róla. Már nem is tudok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése