sebtolvaj

Minden nap százszor, ezerszer is eszembe jut, hogy mit csinálok, és kérdezem magam; meg vagy te örülve, hova is mennél? Mert hát az eszembe jut egy nap, százszor és ezerszer, hogy nem kellene egyszer majd visszajönni. Csak az nem jut eszembe soha, hogy el is kellene menni. És a hova se jut eszembe. Hova, hovább, leghovább.
Idevág: nem tudom, mi az hogy ős, mi az ép, mi a tiszta, de van hogy látom - mint ahogy a a hiénahadakat is körülötte, és csak elfordulok, lehajtom a fejem. A végén bűnös leszek. Ezek mindent összemocskolnak önmagukkal. Mi mindent összemocskolunk.