Azért nem szeret téged a pénz, mert így bánsz vele. Ezt anya mondogatta még nagyon régen - mondjuk annyira régen amikor még anya anya volt, és tudott ilyeneket mondani takarítás közben. Amikor mindenféle pénzérméket talált, pénzérmék találására alkalmatlan helyeken. Nekem nem sok fogalmam volt, hogy szeret-e engem a pénz, hogy egyáltalán kell-e szeretnie engem, mint ahogy azt sem tudtam, hogy ez a kijelentése jót vagy rosszat jelent. Mert ha arra célzott, hogy sosincs pénzem akkor ilyen alapon őt sem szerette a pénz, hiába buzgólkodott a pénz iránti tisztelet jegyében és szedegette utánam a széthajigált 20 forintosokat. A pénz tehát őt sem szerette (plátói kamat), de úgy általában haragszik valamiért a pénz az egész családra. Ha a pénz olyan fennhordja az orrát, hogy azon is besértődik, ha becsúszik a heverő réseibe, fotelok alá gurul az leginkább az ő baja, akkor menjen, én nem marasztalom, nincsenek is hozzá technikáim, én nem tudok egy érmének könyörögni. Nekem olyan pénz kell ami marad, akármi is legyen - de ilyen pénz nincs, gyanítom.Vagy még az lehet, hogy egyszer egy ősünk beszólt egy ötszázasnak és azóta van valami széleskörű családi átok rajtunk. De az is lehet, hogy Busa papa fogadásban odaveszett hintaja miatt van az egész, hogy akkor valami meglett kísértve és rajta lett vesztve, beszakadt a jég, oda a ló, oda a hintó, oda a pénz. És most emiatt ezer évig senkinek nem lesz pénze.
Hogy én így meg úgy bánok a pénzzel - komiszul - anya mondta gyakran, sokat jön ez nekem most eszembe.
Hogy én így meg úgy bánok a pénzzel - komiszul - anya mondta gyakran, sokat jön ez nekem most eszembe.
