Itt kéne lennie, de nincsen itt, mert most is valahol az életről magyaráz, míg te 14 órát alszol ő nézi végig ahogy a maradék 10 magadig lealáz. Elvben van csak, neve csak ritkán a nyelv hegyén hőemelkedés, láznak már nem nevezhető, itt kéne lennie, de nincsen itt, csak hiánya van és három évnyi múltidő.

A szerelmük semmi más csak unatkozó szívüknek nem múló unalma, szájukban nincs semmi mi igaz volna, csak némi hazugság és egy megkezdett alma. Szép életet a mozikban tanultak, csak önmagukért ragyognak saját szemükben, látni rég lusták, a szívük vak, és magabiztosak ítéletükben. Okoskodnak fecsegnek, ők a vég és a kezdet, silány használati tárgyuk vagy, mi néha nap kell csak ezeknek. Emberforma férgek és nyűvek, és azt mondják te meg én, míg félre nézel rövid kis időre, elcsámcsognak bomló világod tetemén.