Úgy vagyok én az élettel, mint a kisnyugdíjas a termékbemutatóval, hogy azért úgy nagyon eszem ágában sincs nagyon vásárolni, de az ingyen ebédre meg az ingyen metszőollóra a tihanyi apátság tövibe ikarusszal, ólinkluzív, azért még nem mondok nemet. A felétől már nem is nagyon tudok odafigyelni, hogy nekem ez mennyire hasznosan elengedhetetlen. Ebbe a kezedben a sorsod maszlagban nem is nagyon tudtam hinni sose. Persze tudom hogy az, onnan nézve biztos minden igaz, meggyőzhető is vagyok, viszonylag jól is színelek. Meg aztán úgyis én vagyok az első is aki elalszik rajta.
Várni jár belém az élet.
2012. január 2., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése