2013. március 2., szombat
Mindig is fejjel, mindig is falnak, elásni gesztenyét, amit kikaparjak. Elképzelni bármit; ismeretlen tájnak, konyhákat, szobákat, ahova sose várnak. Mindig is akarni, hogy semmit se akarjak, nagy felindulásból pofont adni szarnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése