Van egy város. Senki nem lakik benne. Kinézek az ablakon, egy csomó másik ablakot látok. A csomó másik ablak mögött semmi sincs, vagy ha igen, akkor másik csomó ablak. Gyanítom díszlet az egész, fizetett statisztákkal.
Amikor hazudok magamnak a szívemnek kedves mindez, de most a szív az máshol, ha ugyan van valahol egyáltalán, szóval van ez az együltömben honvágy vagy mi, amikor az ember honvágya éppen oda irányul ahol éppen tartózkodik, csalfaság.
Jól laktam már magammal, köszönöm, elég volt, nem kérek.
Emberemlékezet óta nem beszéltem emberrel.
Amikor hazudok magamnak a szívemnek kedves mindez, de most a szív az máshol, ha ugyan van valahol egyáltalán, szóval van ez az együltömben honvágy vagy mi, amikor az ember honvágya éppen oda irányul ahol éppen tartózkodik, csalfaság.
Jól laktam már magammal, köszönöm, elég volt, nem kérek.
Emberemlékezet óta nem beszéltem emberrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése