sebtolvaj

Vígasztalni jöttem, nem temetni. Az anonim analfabétáknak, dysgraphiasoknak, dyslexiasoknak, igeidőket egyeztetni képteleneknek, alany és állítmány dolgában ingatag lábon állóknak, tartalmilag nehezen emészthetőeknek, és nem utolsó sorban ama funkcionálisaknak támaszul. Hogy ne keseregjenek, mert az olyan savanyú a szőlő, meg olyan fanyalgó - esett már erről szó, nem is tréfadolog, mert tényleg és nahát, és még ilyet. Kutyavásár igaz egyszer volt, nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy ez az össznépi blográzás nem egyszeri alkalom, lássátok feleim; megrendezik még a kétszer százméteres versenyírás döntőjét több ízben is, hogy ne legyen senkinek se keserű a pirulája.
És akkor majd ő is megkapja a tál-tál lencséjét, hogy aztán már azon keresztül zoomoljon reá a világra és aztán ő is mondhat, idővel freeblogkörüli pályára álló marhaságokat. Mer az olyan jó. Ilyenek vagyunk, egy kis figyelemért cserébe, méltánytalanul sok hülyeséget lehet velünk nagy kazlakba hordatni.
Csak türelem kell, vagy egy másik csoport, aki ilyen-olyan okoknál fogva a te seggedet sokkal szívesebben nyalja mint bárki másét. Ha ügyes vagy még sokkal jobban is járhatsz, cédéd jelenik meg, vagy ordas nagy kamionnal mehetsz ródsózni Biharbasznádra, és ott megmondhatod a frankót a sok köcsögnek.Mailekre csak nyájasan, vagy egyáltalán ne válaszolj.
De addig munka van, ha tükörtojást csinálsz és lekozmál egy kicsit, minden teflonbevonatok ellenére, azt le kell írni, nincs mentség, senki se mondta, hogy az élet tükörtojás. Ha elhagy a szerelmed, ne késlekedj, csak találd ki a módját, hogyan kajálják ezt meg a többiek, ha nem jó, fogalmazd újra, mert  bár ez a te naplód, a te barlangod fala, de azért akármilyen bölényrajzal nem barmolhatod össze, hasonulj, alkoss és a többi, ez az egyetlen vállalható kompromisszumod. Minden másról hallgass.