sebtolvaj

Bennem most minden rendbe van, felejtve minden tejfogam, úgy élek ahogy jó sokan, nem rágom, emésztem magam. Nem rágom, emésztem magam, biztosom rég bizonytalan, jó lenne meghatódni tán, másnak már úgyse mondanám. Másnak már úgyse mondanám, gondolni szoktam néha rám. Gondolni szoktam néha rám, egyfajta furcsa léha rém, ily módon lopózok mögém, aztán kimondom végre; én, gondolni szoktam néha rám. Másnak már úgyse mondanám.