2014. április 28., hétfő

Mondjuk ott kezdődik, hogy alapból a dunának kellene menni. A probléma viszont az, hogy a duna túl messze van. Az ember míg odaér féluton meggondolja magát. Vagy valami apróság eltereli a figyelmét. Egy patak, teszem azt.Valamint a duna nem hegy, szóval olyan cselvetés, hogy mondjuk én lennék Mohammed nem tartozik a számbavehető megoldások halmazába.
Így aztán ebből soha se lesz áradás, se ömlés. Csak ömlengés, de abból meg mindig csak a baj van. Vagy még az marad, hogy közelebb kell költözni a dunához. Mert a legtöbb dologgal az a baj, hogy soha nem esik kézre, és nem ott van ahol lennie kéne. De ezt elmondtam már párszor, mégha konkrétan nem is én, mert akkor pont nem ott voltam ahol kellett volna, hanem valahol félúton.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése