sebtolvaj

Idén elég sok a balkáni gerle. Az általános iskolai vakációk alatt - különös tekintettel az 5-8. osztályok - e jószágok miatt lettem egy életre kialvatlan.
Ez időre tehető, hogy kialakult a belső rend bennem, ami min. 10 óra alvást jelent, de a madarak gáncsoskodásának köszönhetően ez nagyon ritkán sikerült.
A gerlék az ablakpárkányon huhogtak, vagy ha ők nem, akkor a ház előtti bölcsődében tolta a jövő nemzedéke a világ leghangosabb és legidegesítőbb játékát, a műanyag dömpert. Azt ami nem is dömper volt, inkább billencs, de a köznyelv a dömpert ragasztotta rá, nem minden ok nélkül, a dömper hangzásában és alakjában is kifejezőbb.
A dömperre kevésbé volt szar volt felébredni, egyrészt messzebb volt a hang forrás, meg egy idő után elfáradtak tolni és abbahagyták. 
A balkáni gerle az azért idegesítő, mert rendkívül kitartó, csekély a szókincse amely mellé nagy közlés kényszer társul, végül is rokon lélek - vélhetőleg ezért tudtam olyan dühös lenni rájuk, a rokonlélekség bosszantott. Azt hiszem egyébként vidéken elviselném a balkáni gerlére ébredést, bár még nem próbáltam, mert úgy veszem, hogy az ott, egy nem urbánus környezetben alapfelszereltség, de a városban meg olyan mint a szerződés végén az apróbetűs rész. Hogy nem számítasz rá. A balkáni gerle hú-húúú-hú-jában az a legidegesítőbb, hogy semmire nem lehet következtetni, szenvtelen ti-tá-ti és kész. Mindenre ezt mondják, ha éhesek, ha macska jön, ha cicerlni akarnak. Mindent elintéznek ezzel. De azt az eshetőséget sem zárom ki, hogy valaha a balkáni gerléknek olyan nyelvezete volt, hogy csuda, csak elfogytak, elkoptak a szavaik, lemorzsolódott róla minden ami sallang és csak az maradt meg ami igazán lényeges. A balkáni gerlék nyelve ezért nagyon organikus, azt teszi amit a világban minden élő, igyekszik megsemmisíteni önmagát, akár tud róla, akár nem.
Ez idő szerint annyi közlendője van a világ gerleségének, hogy hú-húúú-hú.
Most hogy már egy életre kialvatlan vagyok, (kamaszkori traumám  a gerlék miatt nagyjából értem), tényleg kb. ennyi amit úgy általában véve érdemes mondani.
A műanyag dömper hangja még a gerlékénél is tömörebb, de a dömper az kidöglött a 80-as évek végén, közepén.