Mondjuk nézem a meccseket, de úgy kifejezetten nem szurkolok. A neveket se tudom megjegyezni. Nincs is nagyon mit görcsölni, ezért aztán elkalandozok néha. Teljesen ki esek a borsodit vedelő baráti társaságos sztereotípiákból. És olyankor csak azon mélázom, hogy én már azt gondoltam, hogy a nájki az annál rondább cipőket lehetetlen, hogy készítsen világeseményre mint legutóbb, de mindig tud.
A kisszögletnek semmi értelme - ha valaki látott már valaha olyat, hogy kisszögletet követően (mondjuk 10 másodpercen belül) gól lett, az szóljon szóljon, és bizonyítsa youtube videóval.
A játékvezetőknél, veszem észre feltétel lett a kócsag szerű alkat és általánosa madárszerű arc.
Meg most valahogy divatba jött, hogy ahogy így pásztáz az elején a kamera a himnuszoknál, hogy most mindenki énekel, és régebben mindig volt egy kettő aki nem, rágózott, meg rázta a lábát, izgágáskodott, szóval úgy viselkedett mint egy sportoló. Most meg valahogy minden csapatban mindenki énekli. Fene se érti, világvégi kánon.
A bicikli cselnek meg reneszánsza van.
Update: Újra divat a panyenkázás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése