Az örök konfliktusforrás. Hogy ma este kell e jönnie, vagy holnap reggel - megint más szokások szerint, hogy holnap este. Aztán, hogy úgy kell e készíteni, hogy alkatrészenként, egyéni igényeknek megfelelően, vagy az előre gyártott is megengedett.
Most is így töredeznek, akik töredeznek. Az egyik válogat a sportszeletek között, a figuráknál tejbevonó kontra ét, a másik meg puff bele a kosárba az előregyártott hermetikusan zártat aztán már caplat is tovább. Észre sem veszik egymást, az egyik elmerül saját iszamós gondviselésében, a másik pedig siet valahova. Az eredmény ugyan az lesz, mindkét út ugyanoda fut ki: öröm és hála lesz és fogszuvasodás a vége. De mint ha ez az utóbbi levágná a kanyart, annyira siet és ez nem fair. Akkor sem, ha majd 10 év múlva ezt a mostani időt levezekli iPodok, nagyonsokadik generációs mobiltelefonok formájában stb, csomagküldve.
Az ember legrosszabb tulajdonsága éppen az aminek a létét köszönheti. Mindent meg tud szokni.
Rosszat jóvá szelidít - bár ettől a rossz még rossz marad - levágja a kanyart , aztán hátranéz győzedelmesen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése