Többségnek nem jó lenni. Azért nem jó, mert a többség nem tiltakozhat. Elvben ő a főáramlat. Ő a történések okozója és egyben elszenvedője is, nem mutogathat másokra.
Pédául akik békávéznak, mert vagy autóra sincs egy kanyi vasuk, vagy még bicóra se, vagy lusták.
Ők nem tiltakozhatnak, nem ellenkezhetnek, ők a fősodor. Fülledhetnek reggel-este, eltaposnak és eltapostatnak. Pedig milyen jó volna, ha időnként a többség is tüntethetne, áramolhatna bele a közvéleménybe, önnön önmagába bele.
Úgy lehetne, hogy békávé massz. Egy csomó ember összegyűlne a budai bazi nagy buszgarázsnál, és sorba tolnák be a buszokat a puszta kezükkel. Végig a nagy forgalmas csomópontokon, hogy egyáltalán értelme legyen az ő ellenkezésüknek. Mert ha senki nem látja, akkor tüntetni fabatkát sem ér.
Az Andrássy úton már fele-fele arányban lennének az utasok és a fotósok, a zindex meg percről percrézne feszt, ahogy szokott. Az emeleti lakásokból pedig nagykontyos nénik néznének le elkerekedett szemekkel, az uruk után kiáltanának, hogy ugyan nézze meg ő is. A Kodály köröndnél lenne két hatalmas nagycsövű ágyú, és az egyikből kilőnének az égbe egy csomó átszálló- meg szakaszjegyet, a másik meg persze a bérleteseké volna. De olyan ügyesen volna ez az egész eltervezve, hogy amikor hullana alá a sok bérlet és jegy, akkor az égre kiíródna, hogy Ikarus Forever.
És ezután a díszes csapat, ha lassan is és verejtékszagúan is, de odaérne a Hősök terére. Szépen sugáralakban a központi oszlop körül felsorakoztatnák az autóbuszokat.
A trolik áramszedőjére felkapaszkodnának a gyerek, és kacagnának.
Aztán elcsendesülne a tömeg, és várnának egy jelre. És jönne a jel. Egy nagyon fontos ember elkiáltaná magát, hogy békávéééééé, bele a pesti légtérbe, és akkor mindenki felemelné az ő saját békávé ellenőrét a magasba. Azt, ami jutott. És utána mindenki hazamenne. Éjjel pedig megjelennének az első traktorok, felszántanák ezt az egész hóbelebancot, és bevetnék sóval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése