sebtolvaj

Csepcsák Mátéba különleges veszedelem költözött. Betegség formájában. Hogy pontosan  miként is kezdődött, nem lehet tudni, csak annyi biztos, hogy a kútból mert vizet, és meglátta magát a vízfelszínen.
Nézegette is magát, nézte azt a százszor is megunt tükörképet, aztán kihúzta a vedret, és sarkon fordult. Mikorra a házba ért, már konkrétan elkezdődött nála a haldoklás. Persze, többször gondolt már a halálra, teoretikusan, a számára kellemetlen részeket legömbölyítve, de most minden máshogy volt. Csepcsák Máté rádöbbent abban a szent pillanatban, amikor elvágódott a konyha kövezetén, hogy a halál bizony szögletes, és ki is pukkasztja a lelket, ami tudnivalóan kerekded, és telis-tele van levegővel. Amikor mindezek végig szaladtak agyvelejében, elkezdett obégatni, és a sok szomszédok pedig szaladtak, hogy mi történt. Amikor már jó sokan voltak, akkor Csepcsák Mátéban alábbhagyott a haldoklás. Később megérkezett a körorvos is, megvizsgálta, hallgatta azt a nagy néma mellkast, hátha valami titok nyújtózik el benne. De nem csinált egyebet, csak letette azt a hallgatókészüléket, és csóválta a fejét. Később felállította a kórlajstromát a Csepcsák Máténak, azt mondta, hogy halálos kórban szenved. Meg is mondta neki, hogy amint nem lát embert a szeme, ő maga újra haldokolni fog. Fel is írta receptre az özvegy Fülekinét neki, a szomszédját társaságul. De Csepcsák Mátéról tudni való volt, hogy nem csak a Fülekinét úútálja kettős hosszú úval, hanem az egész fajtáját is, ami alatt ő az emberiséget, ezt a sok apró szeptikus atomokból összeálló színtelen, szagtalan és akarattalan masszát értette.
Nem is nagyon adott a doktor szavára, csak kikísérette magát a kúthoz az enyhe novemberi hidegben. Csepcsák Máté 1949-ben tehát belefúrta a tekintetét a kút vízébe, és 1 hónap négy napig úgy is maradt. Aztán, hogy megfagyott vagy csak éhen veszett, azt az orvos sem tudta megmondani.
Sarkadmegyeren az összes kutat betemették, így két héten belül az egész falu szomjan veszett. Csepcsák Máté ezt az egészet már a mennyek kapujából nézte, aztán meg ránézett arra a nagy magasságos istenre - aki tisztára úgy nézett ki mint ami a templon plafonjára van festve -, és azt mondta: igazad van, innen tényleg happy end-nek látszik.