Szabadságomat egy barázdán fogom tölteni. Hív a természet, vár a táv. Amikor oda érek billegni fogok. Barázdaelem leszek és egyúttal varjú, rendes varjú, fekete, vetési. Telikárogom a mezőt, annyira, hogy szinte rosszul leszek a végén tőle. Jönnek majd ki a mezőre a kárt menteni. (ezt sose értettem). A nem károgással töltött időt pedig a Szomszédok nézésével fogom tölteni. Persze restelkedni is fogok e fölött, mea maxima Kulka. Ha nem vájom ki a saját szememet, azt olyan erénynek fogom tekinteni, ami okot ad arra, hogy azt közzétehető sikerként kommunikáljam a külvilág számára. A hasamra mésszel egy nagy fehér csíkot festek majd, a tanyasiak ettől majd persze azt fogják hinni, hogy én egy pingvin vagyok a nők lapja hátuljáról. Ez valamiféle elégedettséggel fog eltölteni, olyan lesz az nekem, mint a helyi érzéstelenítés. Mindeközben a mezőt ketté szelő vasútvonalon elhalad egy vonat és rajta fog ülni a valamikor magam. És annak a vonatnak az ablakai olyanok lesznek mint egy igen hosszú filmnek a filmkockái. Tehát az a valamikori magam valami filmen fog szerepelni és ezt tudja is. Éppen azon méláz majd az ablakban, hogy milyen furcsa ólmos is ilyenkor az ember lelke, amikor nézi ezt a kinti nagy rohanást. Azt, ahogy kezd észhez térni ez a sok, ez a temérdek, az a minden a téli ájulatból, és hogy ez egyszerre szomorú, és egyszerre szívderítő. És azért az, mert az embert minden csak magára emlékezteti, de leginkább az idő emlékezteti magára. Aztán átnéz a másik filmkockába, egy másik ablakba, és úgy kezdi a nézést, hogy az arcokkal kezdi és halad a cipők felé. És örül ha eltalálja, ha rendszert talál cipő és arc között, hogy azt az ívet ő hozta létre és nem kellett hozzá létra.
Aztán megint ki néz az ablakon és kurvára nem fogja érteni, hogy miért billeg egy barázdán egy pingvin. Hogy azt ott ebbe a filmbe ki az isten, vagy inkább ki az ördög írta bele.
A pingvinnek megfestett varjú ezt látni fogja majd és szerintem hunyorítani fog, zsebre dugva a kezét. És az akkor se szomorú nem lesz, se könnyebség, egyszerűen olyan lesz amire azt szoktuk mondani: megtörtént valamikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése