Az ember vagy bárki, ha belépett az áruházba rögtön a Zsuzsát látta meg. Zsuzsát a szemfelszedőt. Egyszer egy méteres kis fülkéje volt fából és a melle alatt kezdődött valaivel az üvegrész, a vevők felőli oldalon az üvegen kis fél kör alakú lyukat vágtak. A Zsuzsát nem is Zsuzsának hívták hanem Icának, csak nem tetszett neki a neve, jobbra, szebbre vágyott, valami olyasmire amilyenek a tv bemondó nőknek van, és ezért mindenkinek úgy mutatkozott be, hogy Zsuzsa vagyok. Szőke volt, de nem eredetileg, a hajával is úgy volt ahogy a nevével. A Szőke Zsuzsa, így szólították a kollegák az áruházban, ha szólítani kellet, de többnyire nem kellet szólítani. Azért is lett szemfelszedő, a viszonylagos függetlenség miatt, és hogy e függetlenségből fakadó magányból a mazsolás részeket kicsemegézze. Zsuzsa nagyon sokat adott külsejére, de ezért nem szólta meg senki, különösen nem az áruház női alkalmazottai, különöse azok nem akiknek visszeres volt a lábuk. Zsuzsa ficakja volt az áruház közepe, elnézték hát neki a túlzott kozmetikai öngondoskodást, még a nagyhagú Haczukáné is a cipőosztályról, pedig ő nem csak nagy hangú volt, hanem trampli is. Haczukáné másodmagával vezette a cipőosztályt, a Balázsiné Erzsivel, azaz Böbével. A Böbét szerette a Haczukáné, mert a Böbe rettentő bamba volt és sápadt, ebből a Haczukáné már az első nap kihámozta, hogy jól irányítható. A Böbe olyan bamba volt, hogy még sose udvarolt neki senki, de mentségére legyen mondva nagyon értett a cipőkhöu. Jobban mondva nem is a cipőkhőz, hanem hogy melyik cipő melyik emberhez való, az ilyenhez nagyon értett a Böbe, már ha nem bambult el.
Nem volt nehéz dolguk egyébként aciőosztályon, 20 fajta női, 12 fajta férfi, és 4 féle gyerekcipőt tartottakfolyamatosan a kínálatban, ezen felül még magasszárú és félcipő jellegű posztómamuszokat a nyugdíjasok miatt. Szerettek a cipőosztályon dolgozni, amikor megjött az első fröcsitalpas azárúházba egész lázba jöttek, jártak körbe az áruházban mutogatták minden kollegának, még az Endre bácsinak is, akiről lehetett tudni, hogy lenézi a cipőket. Ő a felsőruházati osztályon dolgozott, megvetette a cipőket, azokat is akik cipőt árultak, és azokat is akik cipőt hordtak. Endre bácsi nyugdíjas volt már, csak nyáron dolgozott, mert tényleg nem hordott cipőt, szandált és papucsot még igen, de cipőt már 24 éve nem húzott a lábára, ez történetesen egybe esett azzal amikor megözvegyült. Amikor meglátta az áruház előtti villanyvezetékeken az első fecskéket augusztus végén ő bement a főnökhöz és mondta is, hogy elmegy haza, késő tavasszal, amikor már ismét lehet szandált húzni majd jelentkezik. És úgy is volt. Az Endre bácsi már nem annyira szerette a felsőruházatot, mint a HAczukáné és Böbe a cipőosztályt, azt szerette inkább, hogy ért hozzá, hogy ő bárkire ránéz megmondja a méretet 10 méterről, úgy hogy az egyik szemét becsukja. Azt szerette, hogy nélküle megáll a felsőruházat osztály.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése