2009. augusztus 19., szerda


Nincs (mindig) karikás szemem, nem vagyok kazár és nem hordok bőrgatyát. Aztán eddig is tart nagyjából az önazonosságom. Mert ha nagyon akarom, akkor sem tudom felbaszni magam egy turulmadár szobron és nem tudok felháborodni egy meleg felvonuláson. Pusztán az árpádsávos zászlónak csekély esélye sincs arra, hogy a politikailag korrekt részemben - ha van ilyenem - számottevő károkat okozzon. Nekem, hogy tótavé vagy bayerzsolt az tökre ebenguba.
Viszont kurvára zavar, hogy a fentebb említett vagy-vagyok-ba mégis bele  vagyok kényszerítve és nem éri azt mondanom, hogy és-és.
Ezért tessenek hozzájárulni a kedves társadalomnak, azaz önöknek, hogy társadalmon, azaz önökön kívüli lehessek. Rajtam belül álló okok miatt.
Lécci, lécci, lécci - ahogy Lenin is mondta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése