2006. január 11., szerda

Minden nőben lakik egy sziámi iker nő, a férfiakban inkább csak finoman meghúzódik egy nemecsek ernő. Utálom hogy béna vagyok, és bénává tesz ahogy ezt utálni tudom, közben van az a permanens érzés, hogy ugyanakkor semmit sem tudok, legfeljebb csak félig. Képtelen vagyok olyan egyszerű dolgokra, ami a legtöbbjének semmi nehézséget nem okoz. Utálok versenyezni, utálom ezt a nagy emberversenyt, ezt a ki a farkasnak a farkasa érzést, meg ezt a páváskodást, illegést billegést, munkavállalóilag. Ha én más lennék, én sem tudnám szeretni magam. Aztán így, ezzel az alapállással nem egyebet teszek, mint jó fényben igyekszem feltüntetni magam. Ez kész őrület, na de akkor bele is kellen őrülni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése