2007. május 30., szerda


Szeretnék írni egy mesét. Amit később megfilmesítenének, aztán pedig a megfilmesítést is megfilmesítenék. Úgy kezdődne, hogy menne egy részeg vakond az erdőszélen egy bazi nagy jachtal (földijacht) és egy csipkebokorba pöckölné a csikket, amitől a csipkebokor sokat sejtetően elkezdene lángokba borulni, mint ha valami kezdet lenne ez, dramaturgiai origó. A közelben lakó csiga előbújna a házából és szóvá tenné mindezt, de a vakond felhúzná a napszemüvegét a homlokára, lazán és secperc vesén rúgná a csigát, mert tudná, naná, hogy tudná, hogy csigát le nem fejelünk - a szarvak miatt , tudod a szemüveg az meg gucci. A jelenet végén azt is mondaná, hogy fákk. Így többes számban.
Szeretenék írni egy mesét. De csak elkezdeni tudom, befejezni nem. Mondjuk, nem tudom mi legyen a bokorral, vagy a jachtal. Talán túl kicsi az az erdő, vagy túl nagy, meg aztán sose jártam még benne és ahogy ez itt kinéz már nem is nagyon fogok. Naná, hogy az egérnek a templomban a helye.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése