Mit tudom én. Nem tudhat ilyet az ember. Azt hiszem velem egy idős, és az is lehet, hogy belőlem való, velem egy lényegű. Ha egy idős is velem, nem vettem észre, hogy születésemnél jelen lett volna, pedig ott kellett lennie.
Elsőnek nagyanyám vette észre, még akkor amikor a hetedik pár cipőmet sem nyűttem el. Ő vette észre, a temetőhöz vezető úton, egy koszos kis kőhídon. Magához hívott és azt mondta letörli az arcomról azt a bigyó-t. És letörölte onnan, az arcomról. Kértem mutassa meg, elkértem tőle. A bigyó kicsi volt és könnyű, megtévesztésig hasonlított egy dinnyemagra. Elpöcköltem egy a bigyót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése