2006. március 14., kedd

Majd jó lenne, ha kijönne egy bácsi, úgy dél fele, hogy vége a játéknak és kész van az ebéd, aztán meg árokparton ülve csorgatnánk meztelen combunkra az örökdinnye ragacsos levét. Mondom jó lenne, de azt azért tudom még, hogy ilyen bácsik már elvétve vagy egyáltalán, ha vannak is nem mondanak se át se bét, ha akad gyümölcs, annak kirágják a belét, a héját pedig a dunába dobják és más versbe illeszti mint költői képet, nem fontos ma már, hogy ki miatt, ki végett. Az ész az már veszejtve, a lélek meg szakadva, az én az csak képletes, a magam meg alatta, ami meg közte van: alig se, úgy ahogy. Kinyitod-becsukod, akkor se láthatod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése