A Louis Vuitton betört kirakata előtt az objektum megvédésére kirendelt biztosnági őr olyan közel állt a falhoz az autóval, amilyen közel csak lehetett, megakadályozva, hogy a vérmesebbje kísértésbe essen. Verébre emlékeztető kedvesének a fal felőli részen, az anyós ülésre csinált barátságos fészket a bomber dzsekijével bélelve ki azt, de gondosan.
Hátterüknek egy lobogóhajú, egzisztsovány fotomodell szolgált, olyan akiről eltudod képelni azt is, hogy ha viharról álmodik akkor is lobog a haja, meg különben is 24 órában. Oldalról több többszázezer forintos táska keretezte őket, amiket a nép, az istenadta egyéb napszakokban gyakran fotóz mobiltelefonnal, miolta nem nagyon hisz már a szemének se.
És akkor ők ketten ott abban a kopott Opelben, a lecsavart ablakon fél kézzel kikönyökölve fóliázott szalámit ettek, a fiú rágta a fogával ketté a zsemléket és közé csúsztatták a felvágottakat, minden zsömlébe kettőt. Aztán a lány időnként letörölte a szája széléről a CBA-s vajkrémet. Aztán nem tudom, mert eljöttem, mert fáradt voltam és mert olyan büdös voltam, mint ha legalább három lenne belőlem - tehát környezetidegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése