2004. szeptember 6., hétfő

Angelica - Winamp. Ez van most, fogtam magam, (nem kis bátorság kellett hozzá), ugyanis ezt én egy februári dallá szintetizáltam, és nem is annyira véletlenszerűen, nagyon is készakarva. A hegy, a hó, a kék levegő és persze Éva, akit magamban elvittem a hegyek közé, míg ő a növérszobában tette a dolgát. Tulajdonképpen ez is lopás, csak mentem a kanyargós utakon, s letértem a kalandosnak ígérkező ösvényeken és akkor ment a belső dialógus, meg a fülhallgatóban az Angelica. A talpam nem érintette a földet, a jövőt forgattam fejmemben, akkor még azt hittem, azért hívjuk annak mert csak egyszer, hirtelen, egyáltalán nem érdekes, hogy hogyan, de eljön. Az ürességben jövő sincsen, talán ez a legrosszabb benne. Igaz "most" sinscsen és egyáltalán semmi sincsen, mindössze csak én. Már nem akarom, (most) hogy megváltozzék mindez, az ember ne fedezzen fel mindennap egy újabb galaxist a messzelátóján. Aztán fellövi az ő űrszondáját, amely mutatja egyúttal az üresség mértékét is, de tesz bele Morgensternt, Határ Győzőt, és még megannyi lomot, ahogy az idegen kultúráknak szokás küldeni ilyen fajta jeleket. Kilőttem én ott a hegyen mindent, amiről azt hittem érdemes arra, hogy végtelen időkig ott bolyongjon, ahova a képzelet viheti csak el. Most nagy radarokat kellene elehelyezni, és van is egy rögtön a földszinten, történetesen ehhez a postaládához van is kulcsom, a dekódolás elvben megoldott tehát. Azért tenni ilyeneket, mert félni attól is hogy egyedül vagyunk, maradtunk, hogy mi a világegyetemen soha nem szerzünk diplomát, csak UV sugárzást, és akkor is csak azt, ha jó szerencsénk azt akarja. Üres (z)sebekkel állni hát, a valaki elé, s azt mondani, hát ez nem sikerült. Aztán erre úgyis lehet tudni a választ, azt fogkák mondani: vigyázz sebtolvaj, jön a kanyar, de azt nem mondják majd, hogyy merre, azt meg pláne hogy ez olyan kollktív kanyar, vagy csak olyan személyes féle. MIndegy is, a szondák fent vannak az űrben, ahol nincs is fent, se lent, se jobbra, se balra. Egyszóval, olyan minden édesen súlytalan. Idegen nyelvet tanulok. A csendét. Ő angolt tanít, és néha mórest.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése