Fontos feladatim vannak nekem. Nagy és jelentős dolgokat kell véghez vinnem (az emberiség tehát leszarva vagyon). Neki is látok hát, reményeimről szépen és lágyan lebeszélni magam. S hogy ezt most leírom, eszembe jut, hogy milyen szép szó is a lágyság, alakilag épp úgy mint tartalmilag. Nem is sok olyat ismerek, akiket hajlékul választott volna, s ott kételyekben oltva nyelvemre téve, édes ízként eloszoljon.
(interpretálási segédlet: a post írása alatt 80-es évekbéli űrrockot hallgatok, így halogatok időt s amit még lehet (igen, igen, olyan very true hammond orgonásat, dús vonós kísérettel, finom porcukros vokálokkal, de ez igazából mindegy is) - Eloy - Carried By Cosmic Winds)
Valami nincs. Volt - valaha is? Vagy csak elveszett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése