sebtolvaj

"Kivel állok éles szélben?
 Kivel állok házam közepében?
 Kivel folyik éppen a beszéd?
 Miért mondom azt: édes feleség?
 Miért mondom azt: ölelj engemet?
 Kaz aki erre megölelt?
 Miért mondja azt édes uram nékem?
 És miért mondom: édes feleségem?
 Kinek mondom: én édesanyám?
 És ha mondom, miért néz ez itt rám?
 Miért ölelget egyre engemet?
 S ki az aki mostan megölelt?
 Hát ki ezek, hát kik ezek?
 Ki rejti ezt mostan fejében?
 Róla szólok, s miért mondom azt: éngem?
 Ki áll itten éles szélben?
 Ki ez itten talpig feketében?
 Ki az akit mostan ölelgetnek?
 Kit szólítok mindig engemetnek?
 Mi az ami elszáll most belőlem?
 Ki az aki elmegy mostan tőlem?
 Miért jár ottan, éjjel, kert alatt?
 Ki az aki vízbe csalogat?
 Ki jajjgat ki csizmapatkóm alól?
 Ha könyöklök, ki sír könyék alól?
 Kit szólítok mindig engemetnek?
 Ha kérdezek, kinek felelgetnek?
 Ki jajjgat ki csizmapatkóm alól?
 Ha könyöklök, ki sír könyék alól?
 Hát kik ezek, hát kik ezek?"