Itthon van és szorong. Ért hozzá. Úgy a majtényi síkon, mint fedettpályán. Jól jön és jól megy, utóbbi gyakoribb, az elsőbb élvezetesebb. Szerény aktivításra képes, kibaszott érdekes világba csöppent az a baja, nehéz számítani (jelentéssel bírni) egy ott ahol majd minden érdekesebb nála, hol a szentatya tér haza, hol a megasztár okoz izgalmakat. Vigyáztam. Nem eléggé. Húzz a picsába innen, pont ezt mondanám, ha nem dolgozna bennem, amit nem lehet néven nevezni megint. Én sem vagyok otthon. Mindegy, így csak azt mondom, bazmeeeg. Na nem mint ha ez számítana, mert ennél is érdekesebb minden. És még valami, félreértés hogy integenék,... kapálozók, az elviselhetőség határán,... úgy kell elképzelni mint egy kötelet,... valahogy a talpam alatt. Kimaradt belőlem a valami, ami senkinek sem hiányzik, de tényleg. Úgy a cirkusz és a kenyér határán lehet ez, úgy ahogy elképzelem.
Hülyepicsahülyepicsahülyepicsa...Benyovszky Móric.Ugyanez viváttal is megvolt egyszer, persze meg, valamikor régen. Már a megbántottság is megaláz, gyűlik a dolog, a kettő, az már szervezet. Kóros. Hónaljrákban elmúlni dicső dolog, beza. Hülye lufi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése