Van, hogy egész egyszerűen - minden különösebb ok nélkül azt tudom érezni; vagyok. Mondjuk azt is, hogy jól. Hogy ebben mennyi az önrész és mennyi a hitel, azt nehezen tudom megítélni. Megfejthetetlen egyenlet, ismeretlen okok. Inkább csak sejtések, belemagyarázásaim füzérei, elképzelt igazgyöngyök. De szépek. Előrehozott és testre szabott karácsony. Talán. Szabódom magamnak.
Megrémít, hogy milyen könnyű is tudok lenni olykor. Most akkor melyik vagyok? Sok cukorral iszom a képzeletet. Ilyen. Vagyok.
Az észnél légy (11 óránál), aztat mondogatom magamnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése