sebtolvaj

Mondjuk lenne egy ember. És mondjuk azt is, hogy lenne egy másik is. És ezek ketten hol tisztázott és jól körvonalazható viszonyban állnának egymással, hol pedig azt se tudnák pontosan, hogy ki az egyik ki a másik. Ezt így a pusztulásig kéretik zsigerből elgondolni, sőt azon is túl, a zsigeren túl. És akkor mondjuk történne az, hogy hol egyikkel, hol a másikkal történne a jó vagy a rossz meg. Mondjuk, mindez olyankor, amikor pont az az éra van, amikor tisztázott, hogy ki ki és nincsen egyéb katyvasz. Máshogy nem is menne. És akkor akivel a jó történt az elmondaná és akkor örülne a másik. Amikor meg a rossz történne meg, kihullna a kezéből a szerszám, eldobna sarlót, kalapácsot és pont nem abba az irányba ahol az a másik áll. Ezt a szerszámos részt például azt hiszem kurvára nem tanítják testnevelés órákon (vagy nem figyeltem). Nekem ez régi sérelem.