2005. augusztus 9., kedd

...és nem is akkor van veszve minden, amikor az ember elfárad, hanem amikor azt mondja: elfáradtam, és mindezt öblös sóhajjal teszi, mert buta. Na olyankor kellene tudnia hazudni magának egy jó nagyot, hogy mégsem, hogy a fáradtsága nem hiába való, hisz körbenéz és valahova jutott. De mindez törvényszerű, szoktam volt lekezelően legyinteni magamra. Nekem már olyan lusta lelkem van hogy updatenorbi is eltanácstalodna, ha megtölteném vele a hősök terét. Nem tennék ilyet, az már szemetelés. Kifordul a belem, pedig ő aztán nem tehet semmiről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése