sebtolvaj

Most majd nem szabad dühösnek lennem, mert ez most nem olyan, ez most már megint nem olyan, hogy valakinek igaza van, és valakinek meg nincsen igaza. Túl gyakran keveredek ilyen helyzetekbe. Nem tudok mit kezdeni azzal amikor az igazságok egymásnak feszülnek. A vége az szokott lenni mindig, hogy megkérdezem, mi is az igazság. Aztán elébb magamat hülyézem le, hogy olyan barom vagyok, hogy eféle kédéseket teszek fel, másszor, kissé megenyhülten másra hárítom a felelőséget, minek is engedi az a valami, hogy ilyesmikre képes legyek. Már megint legyek, már megint a legyek.