Aki kitalálta, hogy a Halászbástyára beléptető kapukat kell szerelni, és 330 Ft-os bruttó áron kell annak felső teraszára engedni a túristát, annak nem mondom meg, hogy mit kéne csinálni és kijével, de az idejét éppenséggel megmondhatom; most azonnal, ha lehet még ma. Minden kapuhoz jár rögtön egy cerberus is, aki neonzöldben vibrál, magyarosan készséges, azaz ellentmondást nem tűrő. A legtöbben tudakolják, hogy miért kell fizetni, akkor a rend limeszínbe hajló őre elmondja újra meg újra, hogy mert a főnök...
Egyébként aki de. 9 előtt megy fel, illetve este 8 után, annak már nem kell fizetni - így magyarázta ki az őr úr. Mert a bástya egész nap nyitva van, de a kapuk meg amúgy vannak programozva, hogy nem. Arról nem tudok, hogy például mi van kedvezőtlen, vagy egyenesen rossz látási viszonyok között. Hogy akkor mennyi a dézsma - érdekelne az is.
Mert, ha jól értem ez látadó, nem más, felmész, szétnézel, aztán eszedbe is juthat valami éppenséggel, ami aztán meg csak a tied, de hát az inspiráció meg mégis csak a látvány által volt, az meg akkor látványjogi oltalom alatt áll és fizesd meg. Bosszantó.
Egyébként elvegyültem a többi szépen öltözött katasztrófaturista között a dunaparton. Csuda volt nézni, hogy valahogy az áradatot mindenki a magának érzi, mint olyas valamit amihez rendezett és világos a viszonya, ami elidegeníthetetlenül az övé is a népek asztalánál. Valahogy ezt az árt, mindenki igyekszik úgy elképzelni, hogy a végén valahogy mégis az ő malmára hajtja a vizet. Közben észrevehetően a régió vezető országa vagyunk kamerás mobiltelefonban és digitális fényképző gépekben. Mi eztán mindent túl fogunk dokumentálni, rólunk az utókor pontosan tudni fogja, hogy mikor mit nem tettünk. Megapixelekbe hordjuk, boldogságunk kissé savanyú morzsáit. Lelkes diákok bámulják a rakpart, és kezdenek kétes valószínűségű számításokba, a biológia szertár eláraadásának várható idejét illetően, rövid egyeztetés után állnak tovább, csalódottsággal az arcukon. A vízben mindeféle hordalék jön, dinnyehéj nem, biztos csak ezért mert nincs szezon és fecseg akinek fecsegni kell, hallgat az akinek nincs mit mondania. Az anrásin rámkacsint egy próbababa, de nem úgy ahogy elképzeltem az ilyet egykoron.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése