sebtolvaj

Három napos, ezt mondják, no nem mint ha ez az én keresleti- kínálati oldalamon (értsd tengernyi idő) bármi módon is lyukat ütne az ilyesmi. Azt venni alpul hogy létezik az az ország, ami nem hogy csak eljő, de már el is múlt, aztán a többivel az is; hátralapul. (elég hülye dolog egy láthatatlan blogba linket tenni, na mindegy, ugorgyunk) A feltámadás miatt, melynek minden előfeltétele között a halál a legfontosabb. Ezt nem mondja senki nekem, én ezt csak hozzá gondolom vagy hogyan is. Aztán elkezdem nem érteni, hogy ha a születése óta van az időszámítás, akkor hogyan lehet az, hogy annak a valakinek minden egyes esztendőben más időpontban legyen dicsteljes halálának dátuma. Anarchizmus, cinizmus. médiafeltét. Ben a Hur, kint a farkas. A folyók meg mennek a mi fejünk után, sorjáznak a "soha eddig", "évszázados rekord", "40 éve" kezdetű mondatok. Valakik nagyon is jól tudják, hogy pocsékul élünk, hogy unjuk a tulajdon létezésünket, hogy zsibbatagok vagyunk és fádak, hogy szomjúhozzuk mi már az árvizet is, csak sok legyen. Aztán azt se nagyon lehet érteni, hogy amikor a Tisza beleömlik a Dunába, azaz egyesül vele, akkor onnatól kezdve miért hívják csak Dunának a végterméket. Ezek szerint a Duna a deli fiú, a Tisza meg a szőke lány. Azt hiszem ez mélységesen igazságtalan. Remélem hamarosan lesz folyóügyi bizottság is e honban, ahol mindezt elpanaszolhatom. Rémeset álmodtam, házkezelői természetűt, vízzel csalogatót, végül a Keleti pályaudvarban rófláltam hajnalban, na azt már tényleg. Felébredni a nem álomból is ilyen, csak nem használ semmi féle csípés. A mai napon adtam fel 30-szor a hülye életrajzomat, úgy mint egy kifestő könyvet, hogy hát ha olyan helyre megy aki megpróbálja kiszínezni. És nekem egy ideje, minden ünnepem, ünnep és vasárnapom legalább 3 napos és nem lapos, nem hoz lázba a kereszt a tojás, a nyúl, nem hiszek azoknak a jó reggeleknek sem, amikor tudom, hogy itt mindig csak alkonyul. Sebtolvaj vagyok, karakterista, 5 napja nem néztem a statot. Hátralapult birodalom.