Jóléti moslékosdézsánkban klasszicizáló a modor és nagy a tülekedés és az oknak cseppet sem kevés, hogy jól mutat benne egyaránt a gyöngy és korpa, bár szögyig állunk a szarban, de hitet merünk öklendeni egy előre megálmodott korba. És majd aki lefogta, aki szúrta, aki kivéreztette egyaránt elmondhatja, hogy részt vett és akart, merte tettetni a tettet. Mert mostanra kicsit mindegy lett hogy végzetesen vagy ostoba, vagy ostoba végzetet kaptál kínálat helyett.
És még az is hogy iránya volt annak amit gondolt, és még az is, hogy volt gondolat. A kacagány alatt persze sosem találsz mást mint egy menthetetlenül éhes proletárt, de hát az éhség az végső soron kapzsiság, sokszor nem több mint ahogy a jelen elárulja a jövőt, melyre előző mondatában hivatkozott. Az érv a kés a kétely a disznó, én lennék a hurka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése