2005. december 24., szombat

Ma különleges nap van. Az emberiség döntő hányada nem kis engedményeket kap ma, egérutat fog kapni, vagymit. Ha valami különös véletlen kegy okán te a döntő hányadba tartoznál, örömhírt hoztam neked, betlehemi csillagal most nem szolgálhatok, sorry, nincs raktáron, a mirhából pedig, ha lehet nem csinálnék gondot. Példának okáért: ma, ha úgy tartja kedved, vagy csak egyszerűen nem érdekel már semmi, hazudhatsz is. Ma meg lesz engedve neked, és bűnhődni sem kell majd érte. Ugye, mert a hétköznapi hazugsáiddal sok a macera,(ezért nem is hazugságoknak hívod, hanem hangulatod színeváltásainak) azt mindig pontos terv szerint meg kell bánni, legalább heti ciklusokban, nehogy kilógjon a lóláb, pláne te nem is olyan lovat szerettél volna, nem láblógatósat, hiszen te vágtára számítottál, kicsi bogár, egyem a szíved, hát mindneki ezt akarta, hogy vágtázz. Neki. Ma bárkiről elhiheted majd, hogy szereted, szeretted, vagy szeretni fogod. Ma azzal is áltathatod magad elégedetten, hogy elvben másra gondolsz, tudod, valaki olyasvalakire aki már nem te vagy, vagy valami olyanra ami rajtad kívül esik, de azért ez elsőorban neked essék jól, arra azért vigyázz, te emberfajzat. Balzsamozd be ezzel az érzettel a lelked, öröklétre ugyan ez se jó, de kibírsz vele - ha szerencséd van - egy évet. Ma azzal maszlaggal is megetetheted magad, a begli, a káposzta és hal mellett fel sem fog tűnni, hogy tudod, mi az amikor azt mondod, hogy szeretsz, tudod, arról beszélek, amit az imént említettem, a rajtad kívülire gondolok, hogy őt. Azzal most ne törődj, hogy ez nem teljesen, vagy egyáltalán nem igaz. Tudod mit, ez olyan kivételes nap, hogy azzal sem kell törődnöd, hogy mi az igazság. Ma az igazság se úgy van mint máskor, ha hordasz ilyesmit egyáltalán a belsőzsebedben munkanapokon. Ugye milyen nagy kegy is ez, nem beszéltem a levegőbe, fellélegezhetsz, nem kevesebbet állítok, mint hogy megint megfogsz menekülni, halasztási kérelmed kedvező elbírálást kapott, a sors kegyel, lélegezhetsz most egyet, szusszanj, pihenj meg. Sőt, jól figyelj, ma - még nem késő - egy csomó képeslapot vagy emailt engedhetsz az útjára, mindenféle standard jókívánalmakkal, vagy ha nem vagy rest akkor személyes jópofaságaidat is közé csúsztathatod és nem kell félned, azt a rajtad kívülit nem fogja érdekelni, nem fogja ő firtatni - dehogy is, hogy a te igazságaidból mennyi a való, nem fogja méricskélni a szavaidat, az a másik is épp oly szeretetéhes mint te vagy, jól fog esni neki hogy gondoltál rá, és ha úgy is van, hogy vajmi kevés sejtésed van arról, hogy leírt vagy kimondott szavaidat igazán érzed, érted, értékeled e, az sem számít,  de mondom -  akkor sincs nagy baj, ha mindez csak hazudás, mert ha a másik úgy tesz mintha erről semmit se tudna, akkor ő is hazudik, azt hazudja hogy hisz neked. Játszotok, látod még ezt is adja ez a nap a játék örömét. Ma minden különösebb szégyenérzet nélkül használhatsz olyan fordulatokat, hogy keblemre világ, ma egyetlen verbális és non megnyilvásulásodat sem kell megindokolnod, emiatt határtalanná terjesztheted abéli elképzelésedet magadról, miszerint te jó vagy, megvagy váltva, jó neked. Neked, nektek, a sokaknak, és most akár bólogatsz is hogy hát igen, ilyenek ezek, ilyen a világ. Eszedbe se jut hogy közéjük tartozol, ha nem is mindig, de időnként bele-belecsúszol abba. A masszába. És lehet, hogy igazad van. lehet hogy nem tartozol közéjük, kétségeidet felporszívózhatod majd a tűlevelekkel együtt, ha műfenyőd van, akkor megszívtad. Mondom, lehet hogy igazad van, bár ma, mint mondtam az igazság is csámpás, szerintem bandzsít is, de ezt aztán mindet neked, érted teszi. Este elalvás előtt, szagolj be a hónod alá, tömjén illatot fogsz érezni, furcsa lesz. Ne töprengj el ennek mögöttes tartalmain, csak ártana, elrontaná az ünneped. Adj ma az elmédnek és a lelkednek egy nap fizetésnélküli szabadságot, a tested pedig zsibbaszd e világivá . Legalább magadhoz légy jó, ha már máshoz nem tudsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése