2005. december 16., péntek
Nincsen bennem mozdulat. Inkább csak visz valami. Nem víz, nem szél, semmi őselem. Az arcba belefúj a szembeszél , de aztán én se nem meg más se nem gondolna továbbot, mindeki más okok miatt mond le lassacskán, de önmagáról végül megfeledkezni is riadt. Aki én vagyok az nem beszél, ripityára van az most törve, nincsen bennem mozdulat, azért megyek most körbe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése