Attól tartok, hogy megilletödők, vagy is hát attól, hogy éppen szenvtelen - leszek, hogy kiderül az ha igen, vagy kiderül az, ha nem. Hanem attól is tartok, hogy kivétel vagyok, vagy, hogy én vagyok az átlag, hogy a minden majd semminek lát engem, vagy a belső semmim majd mindennek láttat. Tartok attól hogy kicsi vagyok , és attól is tartok ha óriás, hogy én lehetnék annak akárki, és amaz is lehetne nekem bárki más. Attól is tartok, hogy a szerepek, megpöckölik a szelepet, és kiszabadul a fránya Dzsin és nem kiséri majd madolin. Mert tartani fog tőlem is minden dallam, meg moll akkord, és tart tőlem majd az a kéz, mely lesöpörhetné a port. Mert hát attól is tartok, hogy nem csak hogy leszek, hanem a por máris én vagyok, tartok attól, hogy megfonnyasztok valakit, mire ő, a hervadásba dob. Tartok még attól, hogy nem tartok eléggé mindezektől, attól hogy galamb is vagyok, aki megtanult enni a kezekből. De attól is tartok, hogy inkább veréb vagyok, vagy inkább csak cinke, de attól is tartok hogy akinek a kabátja lennék, annak nem igen lehetek az inge.
És persze magamtól, attól ..., az az amitől a legjobban tartok, nem a levegőbe beszélek, én mondom ezt, a 84-es antismaci bajnok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése