2005. december 25., vasárnap

Nagy szellemek ha találkoznak... Na hát akkor ők úgy tesznek mint a kutyák a téren, jobbról szimat, balról szimat, aztán a legeslegeslegnagyobb truváj jön a mélyszimat, szapora nyelvcsapásokkal. És van a beköszönő, na ő mind közül a legkülönösebb (ide tán a beteg szó jobban illenék), annak a szimata mindenkiénél, de tényleg... ,elmenni ettől ugyan nem megy el, mert kreált még magának jó rég egy mesét test dolgairól, s egyebek  - de egyébként meg igen, ha nagyon akar tud. Falkában nem kevesebb érdekli ezeket - nagy szellemeket, mint a költészet maga, vagymiafaszom. Egyéb semmi, a belőle jövő, egyébként meg szexnek lehet azt is nevezni, amikor valaki a saját jambusaitól(?) élvez el, én ismerek pédául egy ilyen nagyon freak nagyszellemet is. Elemzi magát bazmeg, hogy azt miként kell érteni, amit ő se tud. Magyarázza persze rendesen a bizonyítványát, pedig iskolája sincsen, tele van becsvággyal, de kizárólag lyukas órái vannak, abból is 24. Okosan tálal, csuda make-up-ot pakol arra az elenyészőre a kevéskére, és te meg gondolkodás nélkül beveszed, majd megszokod. Ha hülyén csinálod akkor még egy csomó másik embert is megbántasz, pedig csak megvetésed szivárog diffúzan bele a világba, de azért még van iránya, csak hát ez nem mentség. Mea korpa. Egykalap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése