2004. december 27., hétfő

Úgy ülsz le ide, hogy majd írsz ide egy szépet, egy szépszomorút. Ami mellett nem lehet elmenni csak úgy. Jól tutod, te is itt hagynád, beteges viszony fűz a bánatoskodáshoz, a jajjveszékeléshez. Ha úgy érzed baj van, arra a következtetésre jutsz: élsz. Úgy ülsz le ide, hogy majd azt amit írsz, sehogy nem lehett félreérteni. Úgy ülsz le ide, mint ha nem ide akarnál ülni. És mennyire igazad van. És mennyire hazugan.
Magáért van minden, semmi másért, te irígykutya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése