2005. február 23., szerda

Tegnap Szebenyi, akit én nem kedvelek különösebben, rokonszenvessé vált néhány mondatával. Az első az valahogy úgy volt, hogy ha emberből van az ember nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy meghaljon. A másik a betegségére vonatkozott. Akkor azt mondta, kétféle képpen tud erről beszélni. Kezdte a röviddel, ami így hangzott; én egy tüdőrákos vagyok. A hosszabb az az volt, hogy én egy műtött tüdőrákos vagyok és nagyszerű az orvosom, hagyják benne legyenek szívesek a nevét a riportban. Mészáros a neve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése