sebtolvaj

Nem mindig világos, pedig mindig a világos kezd ebben a játékban, szóval nem mindig világos, hogy ez valójában nem is blog, hanemhogy egy kifestőkönyv. Előre biccentem a fejem, azán kigurulnak az asztalra a színes cerkák. Szeretem ahogy szétgurulnak az aszatllapon, szeretem ezt a hangot. Talán csak emiatt csinálom, mert hát az is világos, hogy magát a rajzot mindig összegyűröm és a szemétkosárban végzi. Ma például a tudatomra ébredtem. Igen arra, mert már nagyon nyomott.