"Egy férfit megbíztak, menjen a folyón le hajóval, egészen délre.
Keressen meg ott, egy rég eltűnt ezredest, ha ugyan él.
Na jó, mondta a férfi; na jó.
A hajó, elúszott vele a folyón.
Míg délnek ment, sok veszélyen át, több embere meghalt.
Benszülöttek is, és néhány fehér mondták neki; vigyázzon.
És közben ő, az a másik ott lent a folyón,
akit keres, járt a fejében mindig.
A lagúnán, él valaki a lagúnán,
él valaki a lagúnán, él valaki aki más,
valaki aki más.
Majdhogy nem egymaga érkezett le délre, krokodilokkal
csatázott előzőleg - ruhája csupa cafat.
Itt vagyunk ! - mondták a négerei,
és a fény átsöpört a lagúnán.
Fölmászott egy létrán, éjjel volt, várták egy magas kunyhóban.
Ott volt akit keresett, köszönt: good evening sir.
Nagy kövér férfi volt az ezredes,
good evening - mondta, és nehézkesen fölállt.
És a mennyből, fentről, a csillagos égből
fények vágtak végig a lagúnán.
Hello, good evening, yes,
szólt az ezredes.
Kiderült róla, hogy őrült és négerek lesik parancsát.
Istennek érzi magát, levágott fejekkel játszik.
Na jó, mondta a megbízott; na jó,
Őrült - akkor én mindent tudok.
Elindult, északnak ment, de visszanézett.
Látta, hogy napfényben áll a nagy, kövér ezredes ott.
Isteni karját kitárva röhög,
na jó - akkor én haza megyek.
A sötétség mélyén megyek a hajóval,
Isten - mondom, és a sóhaj elszáll
és megy a hajó, megy hajó,
megy a hajó, magy a hajó."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése