2004. november 30., kedd
Mit is magyarázzam ki vagyok, mi vagyok, engem sem érdekel már igazán. Jöttem meg láttam, aztán közben mondtam ezt meg azt. Átcsörtettem mindenen. Néha megálltam, amikor nem lehetett nem megállni, és akkor köszöntem illedelmesen. Mondta valaki egyszer azt nekem, hogy semmi baja a léleknek bennem, csak szarul teszem közzé. Ez azért vitatható, mert én tudom, hogy mi a közzétevés tárgya. És akkor mi van, ha ez az, hogy ez ilyen, és pont ilyen. Akkor azt kérdezhetném, hogy mi legyen, hogy akkor vissza az egész? Hogy e paraméterekkel nem teremhet babér? És hogy a nagyravágyásom alaptalan. Szép kis nagyravágyás. Mondtam valamit valakinek. Nagyon komoly vagyok. Csak szarul teszem közzé. Félre is szarul értek. Igen, nem. Nemigen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése