2005. március 20., vasárnap

Ma délután kiszállt belőlem a lelkem és szörnyűt beszélni elémbe állt.(Sárga harisnyában, lábaszárán, az is inkább csak térdig...etc) Azt mondta: bárcsak lennék másmilyen, bárcsak lennék másé. Eredj csak te cafka, ezt mondtam neki megelehetős indulatosan. Bolond vagy, ha azt hiszed, hogy van helyed rajtam kívül. Ebben talán hasonlíthatunk. Ebben maradtunk, és meglátjuk mi lesz addig vele, mi lesz addig velem. Érdeklődést tanusítunk. Ő arra száll, és erre én.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése