sebtolvaj

Szét vagy esve. Árnyéka sem vagy önmagadnak. Megijedsz a saját ágyékodtól. Mozdul a szád, mondanál valamit, de ki van száradva. Vedd el - csak ezt akarnád pedig mondani, de azt sem tudod kinek mondod, és azt sem tudod, mit értesz alatta. Nullanap. De van a fal és a plafon, mint biztonságot nyújtó támpont, és van a virtuális tér. Elfáradtam - majd ezt fogod mondani az árnyékodnak, ha egyszer még lesz olyanod neked. Nem hiszel ebben, magadnak fogod tehát mondani. Istent egy adminfelületnek látod, melyről hiányzik a harakiri gomb, és semmi nem figyelmeztet, hogy semmit nem lehet visszacsinálni, izélni. Hogy kevesen olvasnak, az pedig azt jelenti; butákat beszélsz, érthetetlent, vagy olyat ami nincsen, vagy érdekelent. Nem is szánlak érte, dögölnél meg. Magd sem érterd, de valahogy találtál az evolúciós logikán egy biztonsági rést. Semmit sem akarsz és azt is csak nagyon óvatosan.