2004. november 12., péntek
Kérdezem anyámat, hogy a fentmaradó időt amit nem köhögéssel tölt, azt miért éppen ordítással gondolja tartalmassá tenni. Lefegyverező érvet mond, aszongya: mert nő vagyok. Nem mondom meg neki, hogy téved. Ez nem én leszek, nem ám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése