sebtolvaj

Nincs kétségem (csak az van) Egységet akartam mondani...,már hogy magam helyett. Hogy én volnék maga a kohézió, foghíjról. A helyzet paradox. A baj az, hogy már baj sincs. Vagy nem olyan. Egy rohadt testre szabott bajra gondolok, nem többre, egy olyan bajra ami csak az enyém. Igen, kiakarom sajátítani. Az én bajom. A válasz persze mindig nemleges, nem lehet bajokat csak úgy kisajátítani, teszem az a csőtörés sem lehet az enyém, osztoznom kell rajta a Vízművekkel.(az ön csőrendszere elagott), a szerelő egy Krúdy könyvből jött, nincs kétségem, jelnek tudom be - persze nem az, mint ahogy az sem hogy az összes rohadt tejes zacskóról te jutsz az eszembe. Csak egybeesés van, aztán a kétségbeesés, szép kis utazás a kocsonyám körül.Persze a hűtőre is ráteszi előbb utóbb a kezét a Gelka.Úgyhogy amit most leírtam azon is a freebloggal osztozom.