Egy ideje azt hazudom, hogy igazat mondok. Sőt, azt is rinyálom, hogy igaz vagyok. Azt remélve, hogy majd csak egyszer, jön egy légy és elhiszi. De most a legyek az ablak üvegén bámulnak bele a hunyorgó délutánba. Amikor a legyek is farkasszemet néznek. Én is valahogy csak így. Hogy amikor ott volt és átsétált a kertben, csak leszegtem a fejem, úgy tettem, mint ha nem lett volna az ott érdekes. A szemem sarkából köszöntem. Ő már nem tudom hogyan. Ő már nem tudom. Ő már nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése