sebtolvaj

Már véget ér valami és jön  helyébe a kezdet, de egy ideje bennem, ezek már nem ölelkeznek. Nem tételezik fel egymást. Nincs ok, nincs okozat, keress mást. Másik végzet, másik kezdet, az kéne csak, hogy levedlett rögszméket nyárra eltemetni tudnék, s nem nézni a rögre. És kitépni magam egy itt felejtett mozdulatból és remélni ha így lesz, minden mozdul attól. Hogy lesz menés és maradás. Hogy ez nem egyéb mint, játék, mint vétel, egy mosolyaratás.És most akkor elhervadni.Lombos ágaid között.