Hogy ír(ás)magja se maradjon. Mindig ez van, hogy nincs kecmec, hogy neked mindezzel (ilyenkor mélán magadra nézel) dolgod van. Hogy (jelenleg) minden egyes percben ez a dolgod. Az gyűrődések elsímítása, tűzzel és vasalóval. Elhagyottnak érzed magad (nota bene: ez nagyjából stimmel), de te is jól elhagytad magad. Észre sem vetted és már csak a hátad közepe (nem fontos hogy számtani vagy mértani). Mindnesetre egy használható felület. Lehetne az.Reklám. Az utcán (még kedden) a szokásos méreganyag - hirdetnek, persze, minden eladó. A szlogen: Felejtsen el felejteni. Hát azt üzenem felejtsetek el, vagy rohadt gyorsan kezdjetek el dolgozni az ellenszérumon. akkor még szóba jöhet köztünk ilyen-olyan együttműködés kereslet-kínálat frontján. Nem tudom, biztos mindenkinek van mire, de ez a felejtsen el felejteni ez egyszerűen pirvátim és kollektíve is anakronisztikus.
Nézek körbe (nem nagyot kell ez alatt gondolni) nehány négyzetméterről volna szó csak. Ennyit kellene csak és ez se megy, ezek meg itt orvúl, szemben az árral, vagy ha úgy veszem inkább velem, erre ösztönöznek. Szeretnétek mi, hogy ne felejtsek? Nyertetek, a hülye szlogenetek is megmaradt. Nem felejtek el gratulálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése